A tények állítólag makacs dolgok, de van, ami még egy szilárd ténynél is sokkal makacsabb, az pedig nem más, mint egy hivatal, amely nem akar megoldani egy ügyet. Mert ha eltökélte magát, akkor mindig talál kifogást arra, miért nem teszi a kötelességét. Erre még abban az irreális esetben is hajlandó és képes, ha a kibúvó keresése jóval több energiát és időt emészt fel, mint amennyivel az adott probléma megoldása járna. A posztban a Kispesti Polgármesteri Hivatal megtörhetetlen makacsságát foglalom össze.

Mivel sikerült valamibe nagyon "belenyúlni", ezért az életünket megkeserítő, rendkívül összetett problémahalmazból eredő ügyek sokaságából kiragadom a legegyszerűbbet - az érthetőség kedvéért. Legyen ez 2 millió liter szennyvíz, amelyet beleöntöttek a kertünkbe bizonyos "jóemberek", akiket az Index hírportál "terrorcsaládnak" nevezett. A példának választott ügy elég szembeötlő, a helyzet egyértelmű és világos... gondoltam én. Ehhez képest hosszú évek alatt a rengeteg utánajárással, tényfeltárással és beadvánnyal nem sikerült semmit sem elérnem. Még annyit sem, hogy a Hivatal helyszíni szemlét tartson annak megállapítására, mi is "folyik" az illetékességi területén.

Nehéz nem észrevenni egy 2 millió literes víztárolót, nagyjából ennyi szenny folyt szét a hatóság félrenézésével
(a kép forrása: bluescopesteel.com.au)

A nyilvánvaló TÉNY: csobog a híg szar, és ez nem lehetne így

Szóval történt ezelőtt négy évvel, hogy Kispestre költöztünk a három kislányunkkal. Akkor még azt, hittük, hogy a régi álmunk teljesül, ám nem így lett, a borzalom évei következtek. Ennek a sokrétű kínzásnak az egyik alkotó eleme volt a ránk zúdított szennyvíz, amely jelenség hang- és szaghatása határozta meg sötétedés után napjainkat. Mert amikor lement a nap, akkor a szomszéd porta felől menetrendszerűen - szó szerint - elkezdett zubogni a trutyi, elárasztva bűzzel az egész környéket. Nyári estéken nem lehetett nyitva hagyni az ablakot, mert az egész házba betüremkedett a jellegzetes undorító szag. Akkor még nem értettem mi történik, és elkezdtem utánajárni a dolgoknak. Kiderült, hogy a közvetlen szomszédunk nem rendelkezik szennyvízcsatorna-csatlakozással, és a derítőjének tartalmát hagyja elszivárogni, illetve egész egyszerűen kiszivattyúzza, és egy, a célra kialakított csövön kiereszti a talajra, amely folyik amerre tud. Nagyrészt hozzánk.

A nyilvánvaló TÉNY a Hivatal szerint nem lehetséges

A ránk öntött szartenger, a bűz, a kipusztuló kertünk mint nyilvánvaló tény nem keltette fel a Kispesti Polgármesteri Hivatal érdeklődését, ahol a probléma felvetésére éveken át mindössze annyi volt a válasz, hogy „ha van víz, akkor van csatorna-csatlakozás is.” Mert a szomszédos "szaros" házban volt vízszolgáltatás. Ennyi, téma lezárva. Én, valamint otthonunk előző lakói pedig hiába bizonygattuk az ellenkezőjét, kértük vizsgálat lefolytatását, nem tudtuk megingatni a hivatali álláspontot. A Hivatal szerint minden rendben, mi látjuk rosszul. Nem voltak hajlandók még csak utána sem járni.

A TÉNY feltárásának hivatali gátjai

Komoly kihívás olyan szervtől információt kérni, aki nem akarja kiadni azt, sőt, mintha az ellenkezőjén ügyködne. A személyes ügyintézéseim során gyakran hangzottak el a "nem", a "nincs", "nem tudom" vagy "majd megnézem" időhúzó varázsszavak. Nagyon hatékony állampolgár-elűző eszköz még a megtalálhatatlanság, amikor az ügyintéző szabin, megbeszélésen, házon kívül van, esetleg ebédel, vagy csak épp nincs az irodájában. Ha az ember kitartó, és rendszeresen megjelenik a hivatali helységben, akkor az ügyintéző megunja, és "lök" valami infót, rosszabb esetben valótlanságokat közöl, hogy "ellegyek" vele egy darabig. Többször mentem haza olyan szóban elmondott információval, amiről később kiderült, hogy nem felel meg a valóságnak. Ha továbbra is levakarhatatlan voltam, akkor jött az akadékoskodás, amikor okot kerestek arra, miért nem segíthetnek. Amikor belefáradtam az ügyintézőkkel és azok vezetőivel folytatott eredménytelen társalgásba, a polgármestertől kértem lehetőséget arra, hogy fogadóórán kérjem őt, legalább vizsgálják meg érdemben az ügyet. Sajnos így sem léptem előre, a különbség annyi csak volt, hogy szebben volt becsomagolva a semmi, illetve tanácsot kaptam a szívlapáttal történő ügyintézésre. Az írásbeli megkeresések hasonlóan eredménytelennek bizonyultak, mert azokra általában nem válaszolnak. Ha a válasz elmaradására felhívtam a figyelmüket, akkor írtak egy dodonai homályba burkolózó, tényadatot nem, vagy alig tartalmazó levelet. Újabb írásos megkeresésre már csak annyi volt a reakció, hogy ők már válaszoltak. 

A TÉNY bizonyítása, azaz a "csináld magad" közigazgatás

Rá kellet döbbennem arra, hogy a kispesti közigazgatás a mi esetünkben csak akkor "működik", ha saját erőnkből elvégezzük azt, amit a hatósági jogkörrel felruházott Hivatalnak kellene. Ennek okán "magánnyomozásba" kellett kezdenem és bizonyított módon a Hivatal elé tárni, hogy hiába van bekötve a ház a vízvezetékrendszerbe, csatornázva nincs az épület. Mindezt a nyilvános adatárakban folytatott kutatásokkal, helyszíni szemle és hatósági jogkör nélkül sikerült megvalósítani. 

A bizonyított TÉNY nem is tény

A bebizonyított tények nem ingatták meg a Hivatalt. Egy iciripicirit vizsgálódtak a papírok között és megtalálták az újabb kibúvót: ezúttal azzal vágtak vissza, hogy az adott ingatlan, úgy egészében be van kötve a szennyvízrendszerbe, azaz minden rendben. Na de azt nem vették figyelembe, hogy a telken két ház áll, és azok közül csak az egyik rendelkezik bekötéssel, nem úgy a problémás ingatlanrész. Megint kezdődött a küzdelem az újabb fals hivatali állásponttal szemben, mert továbbra sem voltak hajlandók elfogadni állításunkat, és nem mentek ki a helyszínre egy pillantást vetni a valóságra.

Hivatalossá válik a TÉNY

Történt aztán, hogy a vízművek véletlenül felfedezte a problémás ház vízóráját abban a vízóraaknában, amelyben hét éven át olvasták le az ingatlanon lévő másik épület mérőjét. Nem értem, és meg sem próbálom megérteni hogy kerülte el ilyen hosszú időn keresztül a figyelmüket, hogy az aknában két vízóra van, és az egyik fogyasztó úgy vételezi korlátlanul a vizet, hogy nem fizet érte. Na ebből a felismerésből a vízművek révén elindult egy eljárás, amely - a Kispesti Önkormányzattól függetlenül - megállapította és okiratba foglalta, hogy a problémás ingatlanrész nincs bekötve a szennyvízcsatorna-hálózatba. 

Hamis állítás semmissé teszi a hivatalos TÉNY-t

A bizonyított tény birtokában újra befáradtam a Hivatalba, ezúttal már a jegyzőhöz, és próbáltam elérni nála, hogy bírja eljárásra az általa vezetett szervezetet. A fogadóórán olyan választ kaptam tőle, hogy reagálni sem tudtam rá. A jegyző kijelentette, hogy a problémás ingatlanrész lakói voltak nála és lenyilatkozták, hogy a házuk be van kötve a csatornahálózatba. Márpedig ha egy tényt két személy aláírásával tanúként igazol, akkor azt bizonyító erejűnek kell tekinteni. És a jegyző így tett, a problémás ház pedig jogilag csatornázott lett, teljesen függetlenül a már megállapított valós tényektől. Újabb küzdelem kezdődött a hivatalos állásponttá tett valótlanság ellen.

A TÉNY végre fényre ér

Teltek múltak az évek, de hosszú kemény harc végén sikerült bebizonyítanom a Kispesti Polgármesteri Hivatal számára, hogy a problémás háznak nincs csatlakozása a szennyvíz-hálózathoz. Ezt végül nagy nehezen elfogadták, vagyis inkább beletörődtek. Ehhez az is hozzájárult, hogy az építmény használói jegyzőkönyvbe foglalva előadták, hogy a szennyvízaknájuk beomlott, tartalma kiszivárog, és nem tudják megoldani az elvitelét sem. Azt hittem, most már sínen van az ügy, reméltem, hogy a Hivatal ügyintézői kimennek a helyszínre, szemlét tartanak, majd kötelezést hoznak, esetleg tesznek valamit, ami megoldja a környezet 2009 óta tartó szennyezését. De nem így lett.

Íme egy kép a kertünkről, vagyis arról, ami maradt belőle. A bal oldalon minden kipusztult, meghaltak a fák, a bokrok, de még a fű se nő - szó szerint

A TÉNY-t legyűri a Hivatal makacssága

A tény bizonyítottá válása után a Kispesti Polgármesteri Hivatal elkezdett foglalkozni az üggyel. Erőt és időt nem kímélve nekiálltak megkeresni azt a módot, amivel lepattinthatnak. Többnyire arra jutottak, hogy nekik nincs hatáskörük. A Kispesti Polgármesteri Hivatalnak az illetékességi területén (azaz Kispesten) egy kispesti ingatlan vonatkozásában nincs hatásköre. Ha itt nincs, akkor hát akkor hol van/lenne?! A jegyzőnek azóta is szent meggyőződése, hogy neki nincs feladata az ügyben. Csapatával minden beadványom elutasította, vagy továbbküldte a Katasztrófavédelemnek. Egész gyűjteményem van ilyen válaszlevelekből. 

Ennyi erővel akár meg is oldhatták volna

A bejegyzés 10 év küzdelmét foglalja össze, amelyből nekem 4 évnyi intenzív ügyintézés jutott. Eközben a Kispesti Polgármesteri Hivatallal folytatott levelezésem több száz oldalas irathalmazzá nőtte ki magát. A Hivatal - a saját bevallása szerint, illetve meg is üzenték nekem - komoly erőforrásokat volt kénytelen arra fordítani, hogy a "Dankó-üggyel" foglalkozzon, vagyis inkább annak kitalálásán, hogy hogyan ne foglalkozzon. Volt, amikor egy egész jogász stáb ült össze hogy kiötölje, milyen indokkal utasítsanak el. Ennyi erővel akár meg is oldhatták volna a problémát, sokkal kevesebb energiába került volna. 

A szennyvíz-probléma még mindig megoldatlan

A problémás építményt azóta sem kötötték be a Csatornázási Művek víziközmű-rendszerébe, mert annak feltételei nem állnak fenn, és továbbra sincs megoldva a szennyvíz-elvezetése és kezelése. A Katasztrófavédelemnél van még folyamatban valami eljárásféle, aminek határidejét fél évente fél évvel meghosszabbítják. 

Ráadásul

Mindez ez csak egy mellékszála az egész problémahalmaznak, amelyet a Kispesti Polgármesteri Hivatal okozott két olyan okirat kiadásával, amelyek valótlan tényeket tartalmaztak. A teljes kispesti történetet összefoglaló bejegyzés, amelybe bezsúfolódik az ingatlanmaffia, a kertvárosi terror, a zaklatás és elüldözés, az erőszakra biztató polgármester, az elfogult rendőrkapitány és jegyző, a kedvenc ügyvéd, a hivatali visszaélés és packázás, a jogszabály- és jogsértés, az okirat hamisítás, az ingyenélés, a nyomozás és vádemelés, a kiskorú bántalmazása és veszélyeztetése, a családon belüli erőszak, az állatkínzás, a környezetszennyezés és 10 évnyi lehetetlen és kezeletlen állapot, EZEN a linken érhető el.